Gerei Zoltán Balázs

Nemrégiben Gerei Zoltán Balázzsal beszélgettünk a szakmájáról, azon belül is kitérve a sportolókra, a sport szférában folytatott munkájára és az ebben rejlő lehetőségekre. Csapatunk sporthoz kötődő tagjai különös lelkesedéssel hallgatták a mindig békés partnerünk most izgatottabb hangvételű beszámolóját.

Milyen szakterületen dolgozol? Milyen út vezetett idáig?

Biológus mérnökként végeztem már jó néhány évvel ezelőtt, ezen kívül van egy angol MBA (manager) diplomám. Nagyon sokáig egészségügyi multi cégekben dolgoztam különböző vezetői pozíciókban, de már ekkor is folyamatosan az érdekelt, hogy hogyan működik a rendszer, hogyan működnek az emberek. A vállalati rendszerekben számos olyan kezdeményezés volt, mely összefüggött a rendszer és az emberek fejlesztésével. Nagyjából 15 évvel ezelőtt fogalmazódott meg bennem, jó lenne megtanulni ezt a szakmát is. Így jött az életembe a tréning, coaching, pszichológia. Nem vagyok pszichológus, de nagyon sokféle pszichológiához és para-pszichológiához kapcsolódó dolgot tanultam. Ennek eredményeként aktívan kezdtem el dolgozni egyénileg emberekkel, csoportokkal vállalaton belül, majd kívül. Mindegyik esetben a fejlesztés volt a cél. Dolgoztam life- és business coachként is. Körülbelül 8 évvel ezelőtt, mondhatnánk véletlenül kerültem kapcsolatba sportolókkal, focistákkal, akikkel egyéni fejlesztés keretében kezdtem el foglalkozni. Náluk (is) mindig az a cél, hogy valahogy kihozzuk a csúcsteljesítményt. Van olyan sportoló, akivel több éve dolgozom együtt, kísérem az útját, és természetesen mindig voltak, vannak és lesznek, akikkel egy-egy rövidebb folyamatot, akár néhány heteset, vagy hónaposat viszünk végig. 

Tehát jelenleg elsődlegesen sportcoachként dolgozol?

A klienseim többsége sportoló, konkrétan focisták. Viszont a sport szférán kívül most life coachinggal is foglalkozom, melynél ugyebár nincs foglalkozásbeli megkötés, bárki jöhet aki egy konkrét problémát szeretne megoldani, vagy egyszerűen csak fejlődni szeretne.

Miben különbözik a life coaching és a sportcoaching?

Az én olvasatomban alapvetően mindig ugyanaz a téma: a felődés. Hogyan jussunk el egy jobb helyzetbe, egy boldogabb valóságba, magasabb teljesítményre.

A fociban, - de persze egyéb sportok esetében is, - talán az a különleges, hogy hétről hétre, sőt akár hét közben is konkrét terhelések vannak, nagyon látható módon kell teljesítményt lerakni az asztalra. Ebben az esetben tehát kifejezetten jól mérhető, hogy mennyire eredményes a munkánk. Nagyon konkrétak a visszajelzések, nagy a pörgés. Ennek a sajátossága tényleg az, hogy az eredményesség azonnal látható - hétről hétre, meccsről meccsre -, miközben a háttérben azért van egy jóval nagyobb, átfogóbb fejlődési ív is, melyet bejárunk, - adott szezonra vagy akár évekre vetítve.

A life coachingban egyénenként eltérő a "honnan hova haladunk" kérdéskör. Az egyéni megmérettetések itt is jelen vannak, azonban talán a nagyközönség számára nem olyan látványos a haladás, az eredmény, mint a sport-coaching folyamatoknál.

Mint szakembert, kinek ajánlod magad? Ki az, aki fordulhat hozzád?

Bárki, aki fejlődni szeretne, aki úgy érzi, hogy eljött az életében egy olyan pillanat, amikor valamin tudatosan változtatna. Az viszont sajnos nem működik, hogy az ember azt mondja, hogy: jól van, akkor elmegyek valamilyen szakemberhez legyen az pszichológus, coach, bármilyen segítő és tőle várja a megoldást. Nincsenek kész receptek. Olyanokkal szeretek és lehet dolgozni, akik aktív részesei a folyamatnak. Együtt haladunk az úton. Úgy gondolom, mindenkiben ott van a megoldás, a válasz a saját kihívásaira, az én feladatom, hogy őt segítsem, kísérjem a saját útján, hogy meg tudjon jelenni a világban, ami benne már ott érlelődik. Lehet, hogy súlyosan hangzik, de mindenkinek ez a feladata, hogy megtalálja, mi az a valami, amit kutya kötelessége megvalósítani a világban. Viszont én nem tudom megoldani helyette a dolgot, a problémáit. Azért tudok felelősséget vállalni, hogy én beleteszem a legjobb tudásom, és biztos vagyok benne, hogy közösen meg fogjuk találni azt az utat, ami számára a legjobb és a céljai felé vezet. Ezerszer hangzik el a kérdés, hogy "te mit csinálnál ebben a helyzetben"? Szóval ez nem tanácsadás, az én szerepem itt katalizátor szerep. Összefoglalva tehát, minden olyan embernek ajánlom magam, aki szeretné megtalálni és felfedezni "legjobb önmagát", hajlandó tenni saját magáért, tükörbe nézni, aki hajlandó arra, hogy elengedjen olyan dolgokat, amik már csak hátráltatják. Először beszélgetünk és meglátjuk tudunk-e, akarunk-e együtt dolgozni, kulcskérdés, hogy megtörténjen az egymásra hangolódás. Ha ez megvan, menni fog a munka!

Sportolói szempontból milyen elakadások lehetnek? Mikor mondhatja valaki azt, hogy rád lehet szüksége?

Rövidebb folyamatoknál a fő téma általában az önbizalom és annak különböző vetületei. Ebben nagyon gyorsan érhetünk el eredményt. Az, aki megérett a változásra, akinek erős belső motivációja van, mert érzi, hogy benne sokkal több van, ott az önbizalom terén nagyon látványos dolgokat lehet elérni elég rövid idő alatt.
Vannak persze hosszú távú folyamatok, ahol őszintén szólva a klasszikus coaching kereteit feszegetjük, mert alkalmasint elég mély dolgokhoz nyúlunk. Egy hosszabb, akár több éves folyamatnál állandó a fejlődés, attitűdváltás mehet végbe, a valamihez való hozzáállás, pl. ilyen a sportban a stressz témája. Konkrét példát mondva volt olyan, akinél önbizalomról kezdtünk beszélni és néhány meccs, néhány hét alatt ő lett a mérkőzések legjobbja, hátvéd létére gólokat rúgott. Vagy van olyan, aki azt fogalmazta meg, hogy ő maga egy nagyon jó játékos, stabil ember, csak hiányzik belőle egy kis spiritusz, valami extra. Néhány hét után kifakadt, hogy "ennyit nem lehet fejlődni ennyi idő alatt", hogy a fenébe van ez?". Vele például már évek óta dolgozunk együtt. Vannak intenzív ciklusok, vannak kevésbé azok, de mindig minden megy előre, mindig lépünk egy-egy újabb szintet. A karrierjében jól látható, hogy mindig jön valami olyan, ami eddig nem volt és folyamatosan haladunk előre.


Hadd gratuláljak ehhez, hiszen ugye a segítő szakmákban nagyszerű érzés megélni ezeket a hosszú távú folyamatokat is.

Valóban nagyon jó megélni, én biztosan emiatt csinálom. Olyan energia töltet nekem, mely motivációt ad, hisz látom az embereket egyik héten leszegett fejjel, azt sem tudják mit csináljanak, néhány nap, hét múlva pedig egyenes derékkal, kihúzva, önbizalomtól duzzadva "nyomják az ipart".


Igen, ez hihetetlen érzés tud lenni!
A sporton belül hány éves kortól fordulhatnak hozzád? Ugye a sportnál, hangszer vagy más dolgoknál egészen kis korban problémát jelenthet az önbizalom kérdés. Nálad mi az alsó korhatár azok körében, akik megkereshetnek téged?

Az elméleti alsó korhatár a kamaszkor vége, 14-16 éves korban ilyen módszerrel már lehet segíteni. Egyébként nagyon érdekes, hogy a kezdetekkor 30-as éveikhez közelítő emberekkel dolgoztam, az idő előrehaladtával viszont az új klienseim közt egyre több fiatal lett. Többet dolgoztam idősebbekkel, ezért velük nagyobb a tapasztalatom, viszont a fiatalabbakkal is szuper dolgozni. Különlegessége - szerintem nem mondok vele újat -, hogy a különböző korosztályok különböző megközelítéseket igényelnek. Nekem személyes célom is, hogy a fiatalabb korosztályba belevigyünk valami speciálisat. Ezt azért útközben még én is tanulom, mert azt látom, hogy fociban nagyon sok fiatal tehetség van hazánkban is, viszont ezek a fiatalok nagyon fiatalon kikerülnek Nyugat-Európába, ahol egészen más mentalitással találkoznak. Sokszor ott a vége a karriernek, mert egyszerűen nem tudják felvenni a lépést. Nem technikailag, vagy állóképesség szempontjából, hanem mentálisan. Az utánpótlás nevelésben emiatt is borzasztóan fontos, hogy ezek a fiatal lányok és fiúk megkapják azt a mentális szakmai hátteret is, amivel ők biztos talajon tudnak állni ilyen helyzetben is. Számos esetben 20 éves kor környékén valahogy megbicsaklik a karrier. Történik valami, ami miatt nem játszik, akár egy sérülés, miután már nehéz lehet visszakapaszkodni. Fel kell ismerni azt, hogy mikor van a fiatalnak szüksége mentális támogatásra. Ha ez megtörténik, és dolgozunk együtt, "csodákra" vagyunk képesek.

Mindemellett fontos kiemelni, hogy sport-coachingra nem csak a sportoló jöhet, hanem az edző, a menedzser, akár a sportigazgató is.
A fiatalok például az edzőhöz különösen tudnak kötődni, megbíznak benne. Ha pedig az edzőt fel tudjuk vértezni mentális tudással - akár a coachingon keresztül -, fel tudjuk erősíteni a mentális, pszichológiai felkészültségét, akkor ő már közvetlenül tud segíteni a tanítványainak. Tehát cél az is, hogy az edzőket is megismertessük a coaching megannyi csodálatos lehetőségével. Örömteli, hogy ez a folyamat már itthon is elindult és egyre többen nyitottak rá.

Igen, az utóbbi években szerencsére ezzel egyre többet foglalkoznak itthon is. A Magyar Edzők Társasága az elmúlt években több olyan típusú előadást, konferenciát is tartott, ahol már nem egyszer előjött a mentális, és pszichés felkészültség, ilyen típusú segítség fontossága, vagy épp ez volt a konferencia fő témája. Örvendetes, hogy a sportban megjelent és egyre inkább felismerik a fontosságát.

Miért szeretsz hozzánk járni, mi az ami újra és újra visszahoz téged a REDWood falai közé?

Nagyon sokat dolgozom energiákkal, a mentális segítségnyújtásnál fontos a pozitív energia. Én a pozitív energiákat érzem ebben az irodában. Azért szeretek ide jönni, mert van egy elképesztő nagy nyugi. Az sem elhanyagolandó tényező, hogy ettől nagyon jól érzem magam, és aztán ez hat a kliensre is. Szuper jól lehet így dolgozni. Persze a környezet is profi, és fontos, hogy minden könnyen, egyszerűen megy; a bejutás, foglalás, stb. Ez is sokat számít. És hát a jó energia, jó energiájú embereket vonz, innentől kezdve telítődik minden ugyanazzal, emeli a hely az embereket, az emberek pedig a helyet.

Nagyon örülünk, hogy ezt érzed nálunk! Köszönjük az izgalmas beszélgetést!